A Védegylet megszervezése

Az országban a védegyletek megalakulásáról léteznek dokumentumok, de konkrétan arról, hogy Zsuzsa és Rudi hogyan szervezték meg Fejér megyében az első védegyletet, arról nincsen. Annyit lehet tudni, hogy a nevükhöz fűződik ez a tevékenység. Ezenkívül általában tudjuk, hogy a védegyletek célja a hazai ipar védelme és fejlesztése volt, és ezt többek közt a hazai áruk kereskedelmének fellendítésével próbálták elérni. Ebben a korban a húzóágazat a textilipar volt nyugaton, tehát erre tették itthon is a hangsúlyt, és mivel a textíliák fő fogyasztói a háztartások voltak, azon belül is a nők, ezért az asszonyok bevonása nélkül nem lehetett elérni céljukat. Ennyi tudható a védegyletekről, és azon belül is a Fejér megyeiről. A többi kitaláció.

​A Védegyletek pesti közgyűlésének leírása azonban pontos, mivel Zsuzsa hosszú levélben számolt be az ott látottakról és tapasztaltakról.

“November 16-án megérkezének a hazában létező 138 vidéki osztály kiküldöttei és csoportosan menének az országos védegylet elnökének, - alelnökének és igazgatójának tiszteletére. Én mint nő, nem vehetek részt személyesen e tisztelgésben … “

“Este az elnök és alelnök fáklyás zenével ünnepeltetett. … Háromszáz fáklya világította a város utcáit s a fáklyafénynek hosszan elnyúló fényfolyamában tólult a tömérdek nép, magában foglaló a nemzet minden rendű és rangú osztályainak tagjait … “

“27-én reggel Pest vármegye gyűléstermének komoly falaira az ezeralakú ipar kölcsönzé élénk színeit. ... S a lobogók megett résztvéttől ragyogó szemekkel és honleányi örömtől dagadó kebellel, tömött nőcsoport állt.”

(A levelet Földes Éva és Szabó Emma idézik: Kossuth Zsuzsánna c. könyvükben.)
Védegyleti bál 1845-benA kép jobb szélén látható Kossuth Lajos és felesége.