Kossuth, a projektmenedzser II.

Megalakult a szabadságharc irányítószervezete, és megalapozták annak törvényességét. Jöhettek az alapvető logisztikai feladatok: az élelmezés, a katonák ellátása ruházattal, fegyverrel, munícióval, az elszállásolásuk, mozgatásuk, a lovak gondozása, és még rengeteg egyéb feladat. Bár törvény szerint a lakosság köteles volt elszállásolni és élelmezni a falujában járó hadsereget, mégis mindehhez természetesen rengeteg pénz kellett.

“Én ugyan igyekszem a szerint rendelkezni, hogy a felkelő sereg az uti élelmen kivül még vagy egy hétre vigyenek magokkal enni valót, de azért az élelmezésrüli gondoskodás nélkülözhetlen.

Jelenthetem azt is, hogy a leküldött kaszák csak ugy Isten jóvoltában hevernek minden őrizet nélkül a Dunaparton …”

Kossuth levele az OHB-nak honvédtoborzó körútja eredményeiről.

“Ugyanazon kormánybiztos ur felhatalmaztatik, hogy a Győrött kiállított és Győrbe összevonandó ujonczok napi zsoldjait a győri hadfogadó parancsnokság útján az ottani sóházi pénztárból fedezhesse.”

Budapest, 1848 október 3. Az OHB rendelkezései a dunántúli hadműveletekkel kapcsolatban.

“Ezen meghagyás folytán Sz. K. Szeged város polgármestere által készíttetett 500 azaz ötszáz lándzsáknak ára, darabonkint Négy azaz 4 váltó forintjával számítva kifizetetni a Szegedi fő Sóhivatalnak utalványoztatik.”

Kossuth rendelkezései Rónay Mihály csongrád megyei alispánhoz

Az egyik legnagyobb problémát az információ lassú és pontatlan áramlása okozta. Intézkedtek hát a tábori postarendszer felállításáról. Persze a posta akkor sem tudott tökéletesen működni, többször előfordult, hogy fontos levelek elvesztek vagy időrendben összekavarodtak. Egy ilyen eset miatt Kossuth félreértette Görgeit, és a vélt engedetlenség miatt már Görgei kivégzésén gondolkodott.

“Miután azt tapasztalnók, hogy hadvezetésünk alatt a tábori posta hiányzik, evégett oda utasíttatott a hadügyministerium, hogy Győrig a tábori postát állítsa fel, s leend Pesten, Bián, Bicskén, N. Igmándon, Banán és Győrben, mit is azon utasitással tudatunk az országos biztos urral, hogy ezentul a mint a táborunk nyomul, azon irányban a biztos tábori postát rögtön felállítatni szíveskedjen.”

Az OHB rendelete Csányi László országos biztosnak tábori posta felállításáról

De ezek még csak a legkézenfekvőbb feladatok. Rengeteg kiegészítő feladat volt, és még több egyedi apróság, amivel Kossuth foglalkozott. El kellett látni a hadi lovakat is takarmánnyal és patkoló kováccsal is. Rendelkezni kellett egyenruháról, raktározásról, szállíttatásról és a hadifoglyok elszállásolásáról. Naponta akár több tucat levelet írt és fogadott Kossuth, melyek nagy része a szabadságharc logiszitkáját érintette. A teljesség igénye nélkül, csak példaképpen felsorolok pár ügyet, melyekben eljárt:

  • A nádori ezüstneműek letétbe helyezése

  • A pesti nyomdai gépek Debrecenbe szállítása

  • Tartalék élelmiszerraktárak felállítása

  • Létszámkimutatás a seregrészek pénzellátásának megkönnyítésére

  • A nagyváradi ólomkészletek felhasználása

  • A békés megyei kolerajárvány

  • Debrecen városa túlzsúfoltságának megszüntetése

  • A 22. zászlóalj felruházása

  • Ágyutelepek vitele Perczel seregéhez

  • Kóborló katonák

  • A Máramarosból érkezett bányamunkások katonai beosztása

  • Gyutacs szállítása Péterváradra

  • Fuvarosok nyergeinek felvásárlása

  • A körmöcbányai pénzverde új elhelyezése

Az egyedi kérések akár két lovat érintő esetei is eljutottak hozzá:

“Felkéretik kormánybiztos úr, hogy Szottfried őrnagy úr számára, ki jelenleg Váczon rendezi seregét, Kress osztrák tábornoknak Budán lévő lovai közül kettőt legyen szives használatra átadatni.”

Utasítás Csányinak a Szottfried részére átengedendő lovakról

A harmadik részben a személyi és katonai feladatokra térünk rá.