1845. május

Petőfi felvidéki útjáról jegyzeteket írt, melyek megjelentek az Életképekben.

"Itt említette először a nyilvánosság előtt "utazási naplóm"-at, és hogy azt az Életképekbe szánja (a prózai munkákra nem vonatkozott Vahot kizárólagossági joga). Az Úti jegyzetek valóban ott jelent meg, 1845. július 5. és augusztus 2. között, öt folytatásban."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 175. old.

A fejezetben leírtak alapját az Úti jegyzetekből vettem.

"Veszverésen (egy gömöri faluban) ebédeltem, vagyis megálltam ebédelni, de semmit sem kaptam. Még kenyerök sem volt az istenadtáknak."

"Rozsnyóra késő este értem vissza. Nagy zaj volt egész éjjel a városban... küszöbön állt a tisztujítás. Ablakom alatt is olyat-olyat ordítottak, hogy az egek repedeztek volna bele, ha oly rekedt torkok nem működének vala... alkalmasint a sok szomjazás szárította ki a gégéket."

Petőfi táblabíróvá választása is valós, nekem magamtól biztosan nem jutott volna ilyen az eszembe :)

"... Gömör vármegye rendjei május 29-én, Adorján Boldizsár javaslatára táblabíróvá választották."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 181. old.


Petőfi egy mondatot ír erről Úti jegyzeteiben.

"Másnap kineveztettem és fölesküdtem táblabírónak... Isten és Gömör megye kegyelméből."


A Vahot Imréhez írt nyílt levelét azonban már így írja alá:

"Petőfi Sándor

május 29. óta Gömör megye táblabirája."

Petőfi Sándor: Nyílt levél Vahot Imréhez, Pesti Divatlap, 1845. június 19.

Petőfinek a nőkkel és a szerelemmel kapcsolatos gondolati fejlődéséről is Kerényinél olvastam, és nagyon egyetértettem vele.

"Úgy tűnik, eddigelé Petőfinél is kettévált, a kor szexuális erkölcsének mmegfelelően, az eszményi szerelem és a futó, alkalmi, említésre sem méltó kapcsolat. Az élményszerző út ebből a szempontból is változást jelentett. A szépség, az erotikus vonzás önmagában kevés (Egy asszonyi állathoz), megjelentek viszont azok a művelt leánybarátok, akik szellemi társak is lehettek. Ilyenek voltak a művekben nem szereplő, csak levélbőll ismert Pákh nővérek, Johanna, Vilhelmina éss barátnőjük, Toperczer Amália Iglón ... "

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 183. old.

A fürdés és fulladás történetét is megírta Petőfi Úti jegyzeteiben.

"A város alatt foly a Rima vize, melyben ugy megfürödtem, hogy majd belefúltam. Nem nagy a víz, hanem épen malom alatt esett a fürdés, hol egyenest keresztül akarván csapni, a habok alá sodortattam."