1842. január — július
Demjén Ferenc és Petőfi között komoly rivalizálás alakult ki.
"Demjén Ferenc műveit is megtalálhatni mások gyűjteményeiben. ... Demjén Ferencnek tehát volt veszíteni valója, amikor az általa "tolakodó lutheránus tót deák"-nak nevezett új tag megjelent a Társaságban. A három jelző halmazati sértés egy dunántúli magyar város református kollégiumában."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 74. old.
"1842. április 20-án ismét Demjén bírálta négy eredeti versét ... A bírálói vélemény alapján a Kuruttyút kiegészítésre, a másik kettőt epigrammai átdolgozásra adták vissza, az érdemkönyvi bejegyzésre javasolt Hattyúdal viszont azért nem maradt fenn, mivel a 3:1 szavazati arány miatt a költő visszavonta. A többi átdolgozást sem végezte el ..."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 75. old.
Petőfi emlékezetes Szózat szavalata valóság volt.
"A bomba azonban 1842. július 10-én robbant, a Szózat előadásával: Petőfi egy éhes tót diákot alakítva, érzelgősen és tótos szóejtéssel szavalta el a verset. ... Sikere is volt, a produkciót a jelenlévők végigkacagták, majd az előadó "jegyzőkönyvileg megrovatni rendeltetett" ..."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 76. old.
1842-ben Petőfi már érezte, hogy ennél nagyobb színpadra vágyik.
"Költőjük azonban ekkor már nem ilyen ismertségre vágyott: országos publikációra, saját nevével. Előbb a regélő Pesti Divatlapohoz fordult ... Három verset küldött Garaynak, ám választ nem kapott. ... Ezért aztán Bajza Józsefnek, az Athenaeum szerkesztőjének írt levelet. ... Petőfi négy verset mellékelt."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 77-78. old.