1843. szeptember
Valószínűleg egy színházban töltött este szerethetett bele Petőfi Hivatal Anikóba.
"A színházban töltött esték emléke az L.....né. Címzettje Lendvayné Hivatal Anikó, a Nemzeti Színház naivája ... Júliusban nyolc alakítását láthatta ... de hogy melyik este perzselődött meg a költő, nem tudjuk."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 106-107. old.
L........NÉ
Én alkotóm! mindenható vagy:
Hozd vissza a pillantatot,
Midőn e hölgy a szerelemnek
Első tüzére gyúladott;
Midőn ajkán a vallomásnak
Első, szent hangja reszkete,
S ott én legyek, kit csókra hí föl
Édes kedves tekintete!
S mit adjak érte?... E husz éves
Életnek vedd el tavaszát,
A szép remények tündérföldét,
Mit lelkem a jövőben lát;
S ha nyílik út embernek égbe,
És üdvességet osztasz ott:
E túlvilági üdvességből
Végy el egy drága századot!
Pest, 1843. július-augusztus
Amikor a Richter regényhez kerestem forrásokat, akkor segített nekem Dr. Gajdó Tamás színháztörténész a regényben szereplő színházi jeleneteknél. Ő mesélte, hogy a tizenkilencedik században a tisztek hangos kardcsörtetéssel éltették kedvenceiket az előadás végén.
A mai Városligetben játszódó jelenet nem valóságos, bár akár az is lehetne. A Liget akkor úgy nézett ki, ahogy leírtam, Petőfi is kirándulhatott arra a barátaival.
"Városligeti tó – nagyvárosi közpark születik (1861–1896)
A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból 1799-ben kezdték meg."
"A mocsár helyén tavat formáltak, és kiépítették a Páva-szigetet, majd a későbbi Hattyú- és a Nádor-szigetet. Faiskolát ültettek, megnagyobbították a régi kocsmát. Utakat alakítottak ki, mindenfelé fákat ültettek. Megépítették a Rondót, a Hattyú-szigeten pedig a Majorságot. ... A tó vizét mindvégig sikerült tisztán tartani; azon a nyáron az úri közönség csónakázott, télen korcsolyázott. Nyaranta több halászversenyt is rendeztek ..."
Szinte érthetetlen, hogy miért hagyta ott kényelmes életét Pesten/Gödöllőn, és indult el újra vidékre, színházat keresni magának.
"Elhatározása, hogy Erdélybe megy színésznek, és ismeretlen közönség előtt bizonyítva, neves művészként tér vissza, feltűnően hasonlít az 1839 őszi katonának állás motivációjára. Ezúttal talán Lendvayné iránti fellobbanása, szerelemvágya kapott szerepet a döntésben. A különbség annyi volt, hogy most fel tudott készülni a választott hivatásra. Színészi alapjelmezeket, drámaszövegeket vásárolt, szerepeket másolt, alkalmasint Bajza tanácsára német szakkönyveket szerzett be Tiecktől, Rötschertől — mindezeket egy "nagy újdonat új láda" fogadta magába, amellyel szeptember közepén Mezőberénybe érkezett."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 110. old.
A regényben szereplő Shakespeare-sor a már korábban említett, akkoriban játszott Lear király fordításból származik:
"Lear: Jobb volt volna nem születned, mint engem igy keserítened!"
William Shakespeare: Léar, Lear király — Forráskiadás, reciti, Budapest 2016, 155. old