1844. március — április
A Nemzeti Kör támogatását először Petőfi kapta meg.
"Mintha Petőfire szabták volna a határozatot: ő lett az első kedvezményezett. Ügyét Vörösmarty referálta: "... Vörösmarty Mihál úr, Petőfi Sándor ifjabb íróink legjelesbike 10 ívre terjedő, többnyire újságlapokban megjelent, s közméltánylattal és tetszéssel fogadott Verseinek a Nemz[eti] Kör pártolása alatt leendő minél előbbi kiadatását, s addig is pedig a nevezett ifjú anyagi szükségeinek jómóddali fedezéséről gondoskodást indítványozá". ... Vörösmarty szemlátomást pontosan ismerte Petőfi helyzetét, gondosan felkészült és másokkal konzultált. ... elintézte a rendkívüli pénzsegélyt is. Tóth Gáspár szabómester 60 pengőforint "tüsténti kifizetését ajánlá"; feltételül szabva egy szakmai bizottság kiküldését a kéziratok lektorálására és tizenkét jótálló jelentkezését arra az esetre, ha megelőlegezett pénze a versekből fél év alatt vissza nem térülne. A választmány tizenkilenc tagja vállalkozott erre (az egy Vachot Imre kivételével), hárman pedig öt-öt példányt ... ott helyben előfizettek."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 120. old.
Nem Vörösmarty ötlete volt, hogy Petőfi legyen a segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál, de a történet feszessége miatt kénytelen voltam összevonni pár különálló történést.
Tényleg az utolsó pillanatokban tudta debreceni tartozását törleszteni.
"A 60 pengőforint [= 150 váltóforint] pontosan elég volt a debreceni adósság kifizetésére (szinte a legutolsó pillanatban), a megmaradt 15 pengőforint [= 45 váltóforint] a közvetlen megélhetési költségeket biztosíthatta."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 120. old.
Munkába lépéséig szüleinél húzta meg magát Dunavecsén.
"Ilyen helyzetben kereste fel 1844 húsvétján (ebben az évben április 7—8-ra esett)szüleit Dunavecsén, akiket 1842 októbere óta nem látott. ... A viszontlátást két olyan költemény örökítette meg, amelyet minden magyarul olvasó ismer: a Füstbe ment terv és az Egy estém otthon.
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 121. old.
A fejezetben idézett verset talán ide sem kell másolnom, mindenki tudja kívülről, egyszer alsó tagozatban biztosan mindannyian elszavaltuk anyák napján :)
FÜSTBEMENT TERV
Egész uton - hazafelé -
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
Dunavecse, 1844. április
Az édesapjáról szóló verset nem idéztem, de ez az otthonlét ihlette:
EGY ESTÉM OTTHON
Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg,
S a kedvemért ez egyszer -
Az isten áldja meg!
Soká nem voltam otthon,
Oly rég nem láta már,
Úgy megvénült azóta -
Hja, az idő lejár.
Beszéltünk erről, arról,
Amint nyelvünkre jött;
Még a szinészetről is
Sok más egyéb között.
Szemében "mesterségem"
Most is nagy szálka még;
Előitéletét az
Évek nem szünteték.
"No csak hitvány egy élet
Az a komédia!"
Fülemnek ily dicsérést
Kellett hallgatnia.
"Tudom, sokat koplaltál,
Mutatja is szined.
Szeretném látni egyszer,
Mint hánysz bukfenceket."
Én műértő beszédit
Mosolygva hallgatám;
De ő makacs fej! föl nem
Világosíthatám.
Továbbá elszavaltam
Egy bordalom neki;
S nagyon, nagyon örültem,
Hogy megnevetteti.
De ő nem tartja nagyra,
Hogy költő-fia van;
Előtte minden ilyes
Dolog haszontalan.
Nem is lehet csodálni!
Csak húsvágáshoz ért;
Nem sok hajszála hullt ki
A tudományokért.
Utóbb, midőn a bornak
Edénye kiürűlt,
Én írogatni kezdtem,
Ő meg nyugonni dűlt.
De ekkor száz kérdéssel
Állott elő anyám;
Felelnem kelle - hát az
Irást abban hagyám.
És vége-hossza nem lett
Kérdezgetésinek;
De nekem e kérdések
Olyan jól estenek.
Mert mindenik tükör volt,
Ahonnan láthatám:
Hogy a földön nekem van
Legszeretőbb anyám!
Dunavecse, 1844. április