1845. szeptember - december

A fejezet elején idézett verset talán ide se kellene másolnom, sokan tudják fejből, legalább a kezdetét.

AZ ALFÖLD


Mit nekem te zordon Kárpátoknak

Fenyvesekkel vadregényes tája!

Tán csodállak, ámde nem szeretlek,

S képzetem hegyvölgyedet nem járja.


Lenn az alföld tengersík vidékin

Ott vagyok honn, ott az én világom;

Börtönéből szabadúlt sas lelkem,

Ha a rónák végtelenjét látom.


Felröpűlök ekkor gondolatban

Túl a földön felhők közelébe,

S mosolyogva néz rám a Dunától

A Tiszáig nyúló róna képe.


Délibábos ég alatt kolompol

Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;

Deleléskor hosszu gémü kútnál

Széles vályu kettős ága várja.


Méneseknek nyargaló futása

Zúg a szélben, körmeik dobognak,

S a csikósok kurjantása hallik

S pattogása hangos ostoroknak.


A tanyáknál szellők lágy ölében

Ringatózik a kalászos búza,

S a smaragdnak eleven szinével

A környéket vígan koszorúzza.


Idejárnak szomszéd nádasokból

A vadlúdak esti szürkületben,

És ijedve kelnek légi útra,

Hogyha a nád a széltől meglebben.


A tanyákon túl a puszta mélyén

Áll magányos, dőlt kéményü csárda;

Látogatják a szomjas betyárok,

Kecskemétre menvén a vásárra.


A csárdánál törpe nyárfaerdő

Sárgul a királydinnyés homokban;

Odafészkel a visító vércse,

Gyermekektől nem háborgatottan.


Ott tenyészik a bús árvalyányhaj

S kék virága a szamárkenyérnek;

Hűs tövéhez déli nap hevében

Megpihenni tarka gyíkok térnek.


Messze, hol az ég a földet éri,

A homályból kék gyümölcsfák orma

Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,

Egy-egy város templomának tornya. -


Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!

Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.

Itt borúljon rám a szemfödél, itt

Domborodjék a sír is fölöttem.

Pest, 1844. július

Petőfi levélben kérte meg Mednyánszky Berta kezét, és úgy is utasították el.

"Ezek után Berta lepődött meg a legjobban, amikor Petőfi levélben megkérte apjától a kezét."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 191. old.


" ... apja elutasította a költő leánykérését."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 190. old.

A vásárok fontos szerepet játszottak még a verseskötetek eladásában is, igyekeztek a megjelenését valamelyik országos vásárra időzíteni.

"November 10-én jelent meg, napra pontosan egy esztendővel az első kötet után. Megint a Lipót-napi vásárra, téli olvasmánynak."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 195. old.

A Petrovics szülők árverésre bocsátott ingóságait Kerényi vette leltárba:

"A tárgyak listája megindítóan szegényes: láda, konyhaszekrény, mángorló, borospoharak, mozsár, tésztaszűrő, gyeertyatartó."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 233-234. old.


Az Arcanum adatbázisában megtaláltam a korabeli árverések eljárásrendjére vonatkozó törvényt.

Bár Petőfi egyetlen regényét, A hóhér kötelét csak 1846-ban kezdte el írni, feltételezhetjük, hogy a szándék már érlelődött benne 1845 folyamán is.

"Hagyomány szerint Petőfi már 1846. január 16-án hazaindultában dolgozni kezdett egyetlen regényén, a A hóhér kötelén ... , amely — akárhogy volt is — 1846. február 20-án már valóban készen álllott, kiadóra várva."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 209. old.

Az irodalmi világ politikai változásairól nem értesült Szalkszentmártonon.

"Megdöbbenve tapasztalta ugyanakkor, hogy a Gyülde körüli helyzet az általa ismert november végihez képest gyökeresen megváltozott. ... a konzervatív csoportosulás ... karácsonykor már a fiatalok tömeges átállásáról adhatott hírt, január 22-én pedig ... nyolcvannál több fiatalról szólt."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 204. old.

Valóban volt olyan tankönyv, melyben Petőfi verseit is tanították.

"November 10-én Petőfi már a tankönyvekbe is bekerült. Bloch Móric Költészeti kézikönyve három versét vette föl a "költészet-tanulók számára" készült antológiába."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 198. old.