1846. december
Bár arról nincs forrás, hogy Petőfi járt volna fürdőben, de én elég érdekesnek tartottam ahhoz az akkori fürdővilágot, hogy elvigyem oda egy beszélgetésre Petőfit és társaságát. A pesti fürdők történetét olvasva találtam rá az első pesti orosz gőzfürdőre:
"Az első "oroszfürdő" 1840-ben a belvárosi Szarka utcában létesült, és hamarosan "idejárt az arszlánvilág (aranyifjúság) fürdeni, pokrócok halmai közt izzadni és magát gyenge nyírfagallyakkal korbácsoltatni" - számolt be némi iróniával Kossuth Pesti Hírlapja az új divatról."
A pesti orosz gőzfürdőről az akkori újságok is írtak.
A Pesti Hírlap akkori számait átnézve én nem találtam az eredeti idézetet az arszlánvilágról, melyet a Mindennapok története blog is idéz, de annál többször idézik ugyanezt a pár sort más munkák, hát higgyük el, hogy tényleg megjelent. Akár Kossuth véleményét is tükrözhette a kijelentés.
Szendrey Ignác nem nyugodott bele lánya választásába:
" ... Szendrey Ignác megtalálta a számára eszményi vőjelöltet Uray Endre alszolgabíróban, a volt szatmári alispán és konzervatív követ, királyi tanácsos fiában. "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 290. old.
A regényben Petőfi elküldi Júliának a Reszket a bokor, mert... c. versét, a valóságban másképp történhetett.
"1847. január 16-án az Életképekben megjelentette ugyan a szinte felhívásként ható, még 1846 decemberében írott reszket a bokor, mert... című versét, szállóigévé lett zárósoraival ("Hogyha már nem szeretsz, / Az isten áldjon meg,/ De ha még szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg!"), de egyelőre, kb. március 10-ig nem tudhatta, hogy a leány egyáltalán olvasta-e a verset, és válaszol-e valamiképp rá (ismeretlen időpontban, Sass Károly levelében tette: "1000-szer. Júlia") . ... már Ferenczi Zoltán felfigyelt a leány naplóiban február 3. és 8. között bekövetkezett, hirtelen hangulatváltásra ... "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 289. old.
Itt a két naplórészlet, az első 1847. február 3-ról:
Majd február 8-ról:
Anyagi helyzete 1846. év végén is kétségbeejtő volt.
" ... december 29-én fordult Telekihez, tőle 600 pengőforint kölcsönt kért, ... A külföldön utazgató gróf értelemszerűen nem válaszolt."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 277. old.
A Telekihez írt levél:
Tudjuk, hogy hol töltötte azt a karácsonyt:
"Petőfi ismét régi helyén lakott: "Hatvani utca, Jankovich-ház, 585. szám, 2. emelet ..."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 277. old.
És azt is tudjuk, hogy egyedül töltötte az ünnepet.
"Ennek az átmeneti mélypontnak verslenyomata a Karácsonkor. Az egyedül töltött ünnep alkalom volt arra, hogy a Petrovics-Petőfi család hajdani életét idillizálja, tönkrejutásukról elmélkedjen, és önmagát szükségszerűen magányos üstökösként jellemezze."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 278. old.
KARÁCSONKOR
Énhozzám is benézett a karácson,
Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson
És rajta egy pár reszkető könyűt.
Menj el, karácson, menj innen sietve,
Hiszen családok ünnepnapja vagy te,
S én magam, egyes-egyedűl vagyok.
Meleg szobám e gondolattól elhül.
Miként a jégcsap függ a házereszrül,
Ugy függ szivemről ez a gondolat.
Hej, be nem így volt, nem így néhanapján!
Ez ünnep sokszor be vigan viradt rám
Apám, anyám és testvérem között!
Oh aki együtt látta e családot,
Nem mindennapi boldogságot látott!
Mi boldogok valánk, mert jók valánk.
Embert szerettünk és istent imádtunk;
Akármikor jött a szegény, minálunk
Vigasztalást és kenyeret kapott.
Mi lett a díj? rövid jólét multával
Hosszú nagy inség... tenger, melyen által
Majd a halálnak révéhez jutunk.
De a szegénység énnekem nem fájna,
Ha jó családom régi lombos fája
Ugy állna még, mint álla hajdanán.
Vész jött e fára, mely azt szétszaggatta;
Egy ág keletre, a másik nyugatra,
S éjszakra a törzs, az öreg szülők.
Lelkem szülőim, édes jó testvérem,
Ha én azt a kort újolag megérem,
Hol mind a négyünk egy asztalhoz űl!...
Eredj, reménység, menj, maradj magadnak,
Oly kedves vagy, hogy hinnem kell szavadnak,
Ámbár tudom, hogy mindig csak hazudsz...
Isten veled, te szép családi élet!
Ki van rám mondva a kemény itélet,
Hogy vágyam űzzön és ne érjen el.
Nem nap vagyok én, föld és hold körében;
Mint vészt jelentő üstökös az égen,
Magányos pályán búsan bújdosom.
Pest, 1846. december