1846. november eleje

A fejezet elején idézett vers:

GRÓF TELEKY SÁNDORHOZ


Te elfáradsz, mig őseidnek

Végigtekintesz névsorán,

Én jóformán azt sem tudom, hogy

Ki és mi volt a nagyapám.

Te fényes, csilláros teremben

Bárson pólyában születél,

Én szalmazsákon születém egy

Kis mécs borongó fényinél.

Téged sétára cifra hintón

Négy, öt szép drága ló ragad,

Én az apostolok postáján

Viszem sétára magamat.

Bősége van mindennek nálad,

Amit kiván a száj s a szem,

Nekem ma még csak van mit enni,

Holnap talán már éhezem.

Szóval: nagy úr vagy és én koldus,

S mégis, légy büszke rá, igen,

Légy büszke rá, jó gróf druszám, hogy

Itten nyugodtál keblemen.

Mert, hej nem mindenik nagy úrnak

Jut a szerencse, elhihetd.

Hogy megöleljem s barátomnak

Nevezzem, úgy, mint tégedet.

S mért tettem ezt? mert... de nem szükség,

Hogy elbeszéljem érdemed:

Már az elég dicséretedre,

Hogy itt könyvemben áll neved.

Koltó, 1846. november 7-10.

A fejezetben idézett levélsorokat valóban Szendrey Júlia írta, de nem pont akkor, hanem még októberben, és el is küldte azt Petőfinek, tehát ő még a szatmári tartózkodása alatt olvasta azt.

"Júlia ... október 21-én megírta vallomását Petőfinek és másnap átadta azt (miután naplójában is rögzítette)."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 265. old.

Valószínűleg ezt a fenti vallomást mutogatta Petőfi fűnek-fának nagy boldogságában.

"Petőfi ott követte el a hibát, hogy — szokott őszinteségével és főleg a leánynak adott ígéretét megszegve — az írásos vallomást többeknek megmutatta."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 271. old.

Valójában Petőfi Koltóról Debrecenbe ment, nem Pestre, de én a Tízek Társaságának feloszlását jelentős eseménynek tartottam ahhoz, hogy annak felbomlásához személyesen odategyem őt is, ezért vittem előbb Pestre, majd utána Debrecenbe.

A Pesti Füzetek és a Tízek Társaságának sorsáról így ír Kerényi:

"A Pesti Füzetek terve nem valósult meg. Nem kaptak lapengedélyt, mert a hatalom a három divatlapot elegendőnek tartotta, amint azt Jókai állította? (A lapengedély kérésének és elutasításának azonban nincs okmányfedezete.) ... A Tízek november 16-án ülést tartottak, és "a jelenvoltak s a beküldött nyilatkozatok közmegegyeztével" fölbontották megállapodásukat, az első magyar írói sztrájk végetért."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 269. old.