1848. augusztus

Petőfi 1848 nyarán nem csatlakozik a hadsereghez.

"Júliustól a költőnek új váddal, immár a harmadikkal kellett szembenéznie. A délvidéki katonai helyzet rosszabbodott, ám ... Petőfi a szerb felkelés elleni harcot belháborúnak, szinte rendészeti kérdésnek, és nem az általa elképzelt nagy szabadságharcnak tekintette. Ezért a júliusi szabadcsapat-szervezések idején sem jelentkezett önkéntesnek, bár a márciusi ifjak zöme ezt már megtette .... Egressy Gábor, aki nyári szabadsága alatt honvédnek állt Ákos fia után utazott önkéntesnek a Délvidékre ... Publikusan Egressy augusztus 2-i, Petőfinek az ó-becsei táborból küldött nyílt levelében, amelyet az Életképek augusztus 13-án közölt, tért vissza az ügyre: "A hetvenkedő pesti legényeknek pedig — kiknek méltóságukon alul van a rác ellen harcolni, mert haramia — azt üzenem, hogy nem az a kérdés: k i v e l , hanem hogy m i é r t harcolunk. A képhez tartozik, hogy Petőfinek ez a valóban nem nagyon acélos érvelése csak az igazság egyik oldala volt. Az igazi, mélyebb okot azonban sohasem tárta a nyilvánosság elé, és csak Szendrey Júlia 1848. őszi naplójegyzeteiből tudjuk, amikor már nem lehetett tovább halogatni a bevonulást: "... hónapok óta tartottam őt is vissza rimánkodásaim által; elvontam őt attól, mi az ő lelkének főéleménye volna, mi kielégíthetné tettek után szomjazó lelkedet és megfelelne magasztos küldetésednek. El kellett tűrnöd miattam a gyávaság gyanúját..." "

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 392-393. old.

Komoly dilemmákkal néztek szembe az akkori magyar politikusok, egyik ilyen a hadügyi törvény volt.

"Az országgyűlés taktikázását legjobban a hadügyi vitában lehetett tetten érni. Petőfi és a radikálisok gyors, határozott törvénykezést, és világos állásfoglalásokat vártak el a parlamenttől. ... A trónbeszédre adandó válaszfelirat lényege pedig az uralkodóház megsegítése volt az észak-itáliai hadszíntéren. A kormány (és a nevében nyilatkozó Kossuth) a Pragmatica Sanctióból következő kötelezettségének tartotta a segítség megadását, ami kibékíthetetlen ellentétben állt a republikánus Petőfi Habsburg-ellenességével és azzal a liberálisok számára is elfogadható alapelvvel, hogy egyetlen nemzet sem lehet szabad, amíg másokat elnyom vagy abban segédkezik. Az "olasz segély" ügye végül egyfajta bizalmi szavazás lett, ahol a kormány hívei 233:36 arányban diadalmaskodtak. ...

A végül augusztus 16-án elkezdett hadügyi vitát Petőfi már figyelemmel kísérte az országgyűlés karzatáról ... A nagy taktikus Kossuth augusztus 19-i kompromisszumos előterjesztése szerint a kiállítandó kb. negyvenezer újoncból a sorezredek kiegészítésére szántak tizenkétezer főt (ezeket akár Itáliába is lehetett vezényelni), a többiből honvéd zászlóaljakat formáltak volna. ...

... augusztus 21-i országgyűlési szavazás után máris robban t a bomba. Nyilvánosan, versben támadta meg az irodalmi apjaként szeretett és tisztelt Vörösmarty Mihályt, aki ugyan a hallgató képviselők közé tartozott, de a kormánypárti többséggel szavazott (Vörösmartyhoz)."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 404-405. old.