1848. október

1848 őszére Petőfi anyagi helyzete egyre nehezebb, ezért nagy változtatásokra szánja el magát.

"A költőnek egyszerre kellett megoldania a hetedik hónapban járó, terhes feleségének biztonságba helyezését a veszélyeztetett Pestről, gondoskodnia szüleiről távollétükben is, és nem halogathatta tovább saját katonai vagy katonapolitikai szerepvállalását sem. Anyagi helyezte ehhez kritikus volt: a nyár folyamán Dobsa Lajostól vett föl száz pengőforint kölcsönt, amelyet részletekben törlesztett.

A problémaköteget mindazonáltal megoldotta. Október elsejétől szüleinek és magának (ha éppen pesten tartózkodott) egy még kisebb, három szobás lakást bérelt a Zöldkert utca 481. szám alatti ház harmadik emeletén. (Ma: Reáltanoda utca 19.) Szobájába távollétében unokatestvérét, Petrics Somát költöztette, aki 1848 nyarán tért haza bécsi festészeti tanulmányai után, és aki így gondoskodhatott a szülőkről is."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 415-416. old.

Orlairól az alábbi kép alapján képzeltem el, hogy milyen személyiség lehetett:

Marastoni József: Orlai Petrich Soma arcképe (litográfia, 1861)

Abban bízott, hogy feleségét Erdődön biztonságban tudja majd, amíg ő beáll a hadseregbe.

" ... indult Erdélybe, "némileg országos kiküldetésben", hogy feleségét útközben majd Erdődön hagyja, Szendreyéknél. ... Petőfi azonban nem jutott el úticéljához. Erdődről, feleségét hátrahagyva szeptember 30-án reggel a jól ismert, a nászútján is megjárt útvonalon, Nagybánya-Dés felé indult tovább. Nagybányára már délután megérkezhetett, ahol nagy meglepetésre barátjába, Teleki Sándorba, a Kővár vidéki főkapitányba ... botlott, akik szeptember 27-i újoncozási incidens után ide húzódtak a környék magyar nemességével együtt vissza, hogy bevárják az útban lévő szatmári nemzetőröket. Tőlük tájékozódhatott a gyorsan romló erdélyi helyzetről ... A költő rádöbbent arra, hogy felesége a biztonságosnak hitt Erdődön nagyobb veszélynek van kitéve, mint volt Pesten, ezért habozás nélkül, még aznap visszafordult Nagybányáról. Útközben, Szinfaluban találkozott a szatmári nemzetőrök érkező csapatával..."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 417. old.

Édesapja csatlakozott a honvédőkhöz.

"Az 58. évében járó Petrovics István szintén táborba szállt, az egyik szabadcsapat tagjaként résztvett Jelačić üldözésében is."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 416. old.

Persze, felmerült bennük, hogy gyávasággal fogják vádolni őt, amiért nem csatlakozott mégsem a hadsereghez.

"Másnap, október 1-jén Erdődről levelet küldött a Pesti Hírlap szerkesztőségének ... A nyílt levéllel több célja volt. Okulva az őt ért korábbi támadásokon, a helyzetjelentéssel megindokolta, miért nem jutott el székelyföldi úticéljához, ... a gyávaság vádja ellen védekezve, a nyilvánosság előtt erősítette meg szándékát: "Én is velök megyek". "

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 417-418. old.

A pénztelenség és a kötelességérzet arra késztette, hogy beálljon a seregbe.

"Nyilvánossá tett ígérete, felesége megóvása és anyagi fennmaradásuk együttes követelményeinek csak úgy tehetett eleget, ha minél hamarabb honvédtiszti kinevezést szerez ... A Közlöny október 16-án közölte, hogy "Petőfy Sándor"-t a debreceni 28. honvédzászlóaljhoz századosnak nevezték ki, október 1-jei visszamenőleges hatállyal."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 418. old.