12:43
1919
A háború végére vízhiány lett Budapesten, amit úgy próbáltak kezelni, hogy éjszakára elzárták a vizet.
Így írt a korabeli sajtó a román és szerb betörésekről:
Szegeden is súlyos volt a spanyolnáthajárvány.
A városi életet is megváltoztatta a járvány. A háborús élelmiszerhiány miatt nagy tömegben kellett hosszan sorban állni élelemért. Ezt főleg nők végezték, így közülük többen elkapták a kórt. A tömegközlekedést megpróbálták szabályozni, hogy a zsúfolt járműveken ne terjedjen a betegség.
A hiánygazdaságban elharapódzó cserekereskedelemről Karinthy Frigyes írt a Pesti Naplóba.
A korona vásárlóértéke zuhant, az élelmiszerek feketepiaca nőtt.
"Új vonásként általánossá vált – elsősorban az élelmiszer-üzletek előtt – a sorban állás, a hosszadalmas várakozás, és rohamosan terjedt az élelmiszerek feketepiaca, ahol a termékek általában a hivatalos árak többszöröséért cseréltek gazdát.
Az áremelkedési hullámtól és az ellátási gondoktól megrettent lakosság mobilizálta megtakarításait, megkezdte az alapvető fontosságú cikkek felvásárlását. Hasonlóképpen a kereskedők és a termelők azokból a nyersanyagokból, termékekből, terményekből, amelyekből hiányra lehetett számítani, igyekeztek készleteket felhalmozni ... "
Botos János: A fizetőeszköz inflációja az első világháború alatt és után 1914-1924"A korona vásárlóértékének változását jól tükrözi egy öttagú munkáscsalád – férj, feleség, és két felnőttnek számító három gyermek – heti 82 800 kalóriát kitevő élelmiszer-szükségletének drágulása 1914 júniusa és 1918 októbere között. A heti szükséglet 2 kg másodrendű marhahúst, 1 kg másodrendű sertés- húst (tarja), 1 kg füstölt kolbászt, 50 dkg füstölt szalonnát, 50 dkg disznózsírt, 18 kg barna kenyeret, 10 kg rózsaburgonyát, 2 kg savanyított káposztát, 2 kg apró fehér babot, 1 kg cukrot, 3 db tojást, 7 liter tejet tartalmazott. Olcsóbb termékekből össze- állítva az élelmiszer-szükséglet 1 kg másodrendű sertéshús, 1 kg füstölt kolbász, 50 dkg mesterséges ételzsír, 20 kg barna ke- nyér, 12,50 kg rózsaburgonya, 2 kg kelkáposzta, 2 kg apró fehér bab, 1 kg cukor, 3 db tojás, 7 liter tej volt. Az első összeállításban a heti élelmiszer-szükséglet hivatalos, nem feketepiaci árakon számolva 1914. június 30-án 20,05 K-ba került (100%), amely decemberre 27,40 K-ra (136,70%), majd 1915 júniusában 42,71 K-ra (213%), az év végére 45,60 K-ra (227,40%) nőtt. A következő esztendő derekán a vásárlásra fordított összeg 64,03 K-t tett ki (319,40%), amely 1916 végére 66,53 K-ra emelkedett (331,80%). Varga Jenő szerint – aki a Népszava közgazdasági rovatát vezette, s elsőként dolgozta ki és alkalmazta Magyarországon a fogyasztási kosár típusú inflációs számítást – ugyanez a vásárlás 1914. június 30-án 21,86 K-t, december 15-én 28,10 K-t, 1915. június 15-én 45,83 K-t, november 15-én 49,08 K-t, a hivatalos adatoknál valamivel magasabb összeget igényelt. Az infláció lendülete a későbbiekben sem csökkent, hiszen 1917 júniusában a beszerzési ár 79,15 K-t (394,80%), az év végén 84,83 K-t tett ki (423,10%). 1918 júniusában a vásárláshoz 101,70 K-ra (562,70%), októberben – a háborús összeomlás napjaiban – 114,94 K-ra (573,30%) volt szükség. Az olcsóbb termékek vásárlása esetén a drágulás mértéke valamivel alacsonyabb: 1914. június 30-án 16,36 K (100%), 1915. január 15-én 23,26 K (142,80%), egy év múlva 32,32 K (198,80%). 1917. január 15- én a vásárlásra 43,16 K-t (264,10%), egy esztendővel később 58,48 K-t (357,50%), 1919. január 15-én 78,96 K-t (482,40%) kellett költeni."
Botos János: A fizetőeszköz inflációja az első világháború alatt és után 1914-1924A gyógyszerek árait gyakran a hatóság szabta meg, néha alacsonyabbra, mint a beszerzési érték.
"... a mai időkben is sokszor kelt izgalmat az, hogy az élet messze maga mögött hagyja az árszabvány tételeit, s így a gyógyszerész nem egyszer vagy reáfizet bizonyos árukra, vagy éppen, hogy a beszerzési árat tudja a taksa ártételeivel megszerezni. Különösen katasztrofális helyzetet teremtettek e téren az 1915—18-as háborús esztendők, amikor szinte áthidalhatatlan nehézséget okozott a külföldi származású gyógyszerek behozatala, s amelyeknek beszerzési ára sokszor két-háromszorosa volt annak, amit a gyógyszerész a taksa alapján felszámíthatott. Élénk feltűnést és elkeseredést váltott ki a háború alatt például az, hogy egy pár budapesti gyógyszerészt megbüntettek azért, mert a kötszert nem a taksában meghatározott árakon, hanem pontosan a beszerzési áron, tehát minden haszon nélkül adta el."
Dr. Baradlay János és Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története (Az ősidőktől a mai napig) 2. , Budapest, 1930.A spanyolnátha idején a tudósok még abban sem voltak biztosak, hogy mi okozta a betegséget. A kórokozó kutatásáról, az orvosi-kutatói erőfeszítésekről - észak-amerikai szemszögből - rengeteget lehet megtudni John M. Barry már idézett művéből, a The Great Influenza-ból.
"The failure to find the „influenza bacillus” maddened Park. His best hope to produce a vaccine or serum would be to find a known pathogen, and the most likely suspect was the one Pfeiffer has named Bacillus influenzae. Pfeiffer had been and still was confident it caused the disease.”
„B. Influenzae was a particularly difficult bacteria to isolate. ... It is an easy target to miss unless one is specifically looking for it and unless one uses excellent technique.”
278.oldalAz ő könyvben olvastam arról, hogy miként állították elő abban az időben az oltásokat.
„Horses were injected with gradually increasing doses of virulent bacteria. The bacteria made the toxin. In turn, the horse's immune system generated antibodies that bound to and neutralized the toxin. The horse was then bled, solids removed from the blood until only the serum remained, and this was then purified into the antitoxin that had become so common and lifesaving.”
155. oldalA politikai helyzet stabilizálására irányuló kísérlet egyik eleme a földosztás volt.
Nem volt teljesen naiv az a remény, hogy Wilson, az USA elnöke, nem fog beleegyezni a Monarchia felosztásába. Az újságokban megjelent ez a vélemény.
