20:13

1939

A Richter gyárba kormánybiztost neveztek ki a zsidótörvények betartásának ellenőrzésére. Az alábbi forrás az időpontban biztosan téved, mivel 1937-ben még nem hozták meg az első zsidótörvényt.

Pillich Lajos visszaemlékezéseiRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

A zsidótörvény következménye képpen Richter Gedeon lemondott az igazgatósági elnöki posztról, helyette dr. Tormay Gézát kérték fel. (A 20:02-es bejegyzésben bemutatott 1939-es cégadatokban is szerepel már Tormay neve.)

Pillich Lajos visszaemlékezéseiRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.











Igazgatósági ülés jegyzőkönyve, 1939. jan. 12.Richter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Tormay Géza államtitkár volt, és egyben Tormay Cécile írónő öccse.

Budapesti Hírlap, 1937-04-03 / 74. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Ezeket az éveket hívta Pillich Lajos díszgoj korszaknak.

Pillich Lajos visszaemlékezéseiRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

Pillich emlékei jól visszaadják, hogy a korban élve nem volt egyértelmű, hogy hova vezetnek a politikai fejlemények.

Pillich Lajos visszaemlékezéseiRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

Richter Gedeon megalapította az első nyugdíjintézetét.

Az Illatszerész, 1937-11-15 / 22. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

A második zsidótörvény Richterékre vonatkozó része így hangzik:

"17. § A közszolgálat körén kívül akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a 2. § első bekezdése alá nem eső zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenkét százalékát, az összes zsidó alkalmazottak száma pedig - ideszámítva tehát a 2. § első bekezdése alá eső alkalmazottakat is - az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenöt százalékát ne haladja meg.

Zsidót a törvényhatósági és a községi legtöbb adófizetők névjegyzékébe nem lehet felvenni."

1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

Megfigyelhető, hogy amíg az első zsidótörvény címében egyáltalán nem, szövegében csak kétszer fordul elő a "zsidó" szó, addig ez a törvény már nyíltan kimondja a törvényhozói szándékot. A címben is egyértelmű, hogy a zsidók ellen szól, a szövegben meg alig van mondat, amelyben ne szerepelne a "zsidó" szó.