6:52

Richter Gedeon családjáról az anyakönyvi adatokat ismerjük, annál többet nemigen.

"Richter Gedeon anyja – röviddel Gedeon születése után – gyermekágyi lázban hunyt el, apja még egy évvel sem élte túl felesége halálát. Árváikat, Gedeont (ő volt a legkisebb fiú) és két bátyját, az anyai nagyszülők, valamint a jelek szerint gyermektelen egyik anyai unokatestvér családja nevelték fel Gyöngyösön."

Történelmi üzletembereink: Richter Gedeon (Menedzserek Országos Szövetsége)

Egy Ernesztina nevű nővére még biztosan volt, de valószínűleg ő nem velük nevelkedett. Róla egyetlen gyászjelentésből értesülünk.

Részlet Richter Gedeon kérvénytervezetéből Teleki Pál miniszterelnöknek 1940 körülRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.
Richter Oszkár gyászjelentésePesti Hírlap 1905. október 5.Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Nagyszülei Kossuth kortársai voltak, egy régi generáció tagjai. Köztük kevesebben voltak az asszimilálódott zsidók, mint már a gyermekeik generációjában. Szokásaikat, hagyományaikat jobban tartották, biztosan kóser háztartást vezettek, bár az Engel nagyszülők is a neológ irányzathoz tartoztak.

Ebben a közegben nevelkedett Gedeon. Semmilyen írásos vagy képi forrás nem maradt fenn azokból az időkből, bár a nagyszülői ház a mai napig áll. Arról nem áll rendelkezésre semmilyen információ, hogy milyen neveltetésben részesültek a nagyszülőknél a Richter-fiúk. Én döntöttem egy hidegebb, ellátásra korlátozódó atmoszféra mellett, mely részben magyarázza majd Richter Gedeon befeléforduló, nehezen megnyíló személyiségét.

Gyöngyösön a volt Engel-házforrás: google maps

Kutatásaim során az első utam Gyöngyösre vezetett, ahol találkoztam Báryné Dr. Gál Edittel, a Mátra Múzeum igazgatójával, aki egyben Gyöngyös történelmének kutatója. Ő mesélt nekem a régi gyöngyösi zsellérközökről, amelyeket az első fejezetben megemlítek. A zsellérközök mentén játszódó kutyás jelenet kitaláció.

Levélben vettem fel a kapcsolatot Horváth Lászlóval, a szolnoki Damjanich Múzeum igazgatójával, aki a gyöngyösi zsidóságot kutatta. Ő mondta el, és az ő könyvében olvastam, hogy Gyöngyösön a századforduló környékén a zsidóság békében és prosperitásban élt.

"A zsidóság Magyarországon és Gyöngyösön is történetének egyik legsikeresebb, legbékésebb korszakát élte a XIX. század utolsó harmadától. Jelzi ezt lélekszámuk ekkori állandó és jelentős növekedése. Az 1900. évi népszámlálás 1974 izraelitát regisztrált a városban. 1910-ben már 2312 főt. "

Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997) Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakigHungaricana Közgyűjteményi Portál

A gyöngyösi zsidók részvétele a szabdságharcban is valóságos. Előző regényemben, a Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza című könyvben is leírom a gyöngyösi kórházban játszódó jelenetet, amely szintén valós alapokon nyugszik.

" ... jópár izraelita lépett be a gyöngyösi nemzetőrségbe. ... Legkevesebb 11 izraelita is kimegy ekkor a csatatérre, mely körülbelül arányos a városban betöltött szerepükkel. ... A kereskedők is jó szolgáltatot tettek. Weiser Leopold gyöngyösi izraelita szállította a honvédség részére a zabot, egy Schwarzkopf nevű vállalkozó pedig Pest és Gyöngyös között szervezett futárszolgálatot."

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története, 34-35. old. Mátra Múzeum, 1999

Dr. Horváth László így írt nekem a gyöngyösi zsidóságról:

"A gyöngyösi zsidóságról még annyit, hogy a megye székhelye, Eger, egyben érseki központ is. Egernek maga az érsek az ura, Heves megyének pedig örökös főispánja. Egészen a szabadságharcig nemhogy letelepedni, de még az éjszakát bent tölteni is tilos volt a zsidó kereskedők, utazók számára Egerben. Ez több következménnyel is járt. Egyrészt Eger körül egy zsidók által viszonylag sűrűn lakott falusi gyűrű jött létre, de számunkra most az a fontosabb, hogy Heves megyében igazán Gyöngyös volt a zsidóság meghatározó központja. Míg 1848-ban Egerben még progrom volt a zsidók ellen, Gyöngyösön már a nemzetőrségbe is felvették őket (igaz, nagy viták után). "

Email levélváltás