8:59

1901

Winkler Bernát 1891-ben épített Szeged belvárosában, a Jókai utca 5. szám alatt egy új házat a családjának (a házszám téves az újságcikkben, Richter Gedeon és Winkler Nina házassági kivonatában Jókai u. 5. szerepel). Itt éltek akkor, amikor a regényemben Gedeon ellátogatott hozzájuk.

Szegedi Híradó, 1891-04-19 / 107. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

A Jókai utcát fekete nyíllal jelöltem

Szeged királyi város térképe 1989-ból

Az Üllői úti Sas patika megvásárlásáról fennmaradt az adásvételi szerződés. Látható a dokumentumból, hogy az eladó Lusztig Béla volt, és maga a patika 136.000 koronáért kelt el (második kép legalján).

Budapest Főváros LevéltáraHU_BFL_VII_176_1901_2038

Arról nincs forrásom, hogy a lakásuk ennek része lett volna, vagy különálló ingatlan az emeleten. Én ez utóbbi mellett döntöttem. Annyi bizonyos, hogy ugyanezen a lakcímen laktak Richterék.

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1902-1903Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Mennyi volt tudható Gedeon anyagi helyzetéről? Először a házassági szerződésükben olvastam, hogy a vagyonát 110.000 koronára becsülték. A levéltári iratokból tudható volt, hogy jelentős kölcsön terhelte az örökségét. Tehát, ha még a 110.000 korona a tehermentes értéket jelentette is, az sem volt elegendő a gyógyszertár megvásárlására.

Richter Gedeon és Winkler Anna házassági szerződéseRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.





Budapest Főváros LevéltáraHU_BFL_VII_183_1887_0036 kötelezvény, 1887HU_BFL_VII_183_1893_0537 kötelezvény, 1893

Megpróbáltam egy kicsit utánajárni annak, hogy mekkora vagyon lehetett ez a 110.000 korona vagy a gyógyszertár 136.000 koronás értéke. Két érdekes adatot is találtam. Az egyik az, hogy osztrák-magyar katonai felderítés (EVB - lsd. lent) éves költségvetése kb. 110.000 korona volt abban az időben.

"1900-tól az Informationsbüro költségvetése hirtelen megduplázódott, 1900-ban 314 324, 1904- ben pedig 370 654 koronát tett ki. 1906-1907-ben viszont lecsökkent 326 514, illetve 314 135 koronára. Eközben az EVB-nak juttatott összeg nagysága nem változott: végig 109 524 korona maradt.

(EVB: Az Osztrák Magyar Monarchiában nem volt a két társországnak külön-külön hírszerző szervezete. A felderítés — a haderő kötelékében, a közös ügyek részeként — a katonai felderítés formájában működött. E szervezet volt az Evidenzbureau (EVB), amely 1850-től 1919-ig látta el hivatását. )"

Szabó Szilárd: Az Evidenzbureau. Az Osztrák-Magyar Monarchia felderítő szervezete 1850-1919.


Valamint találtam egy statisztikát a Szekszárd környéki vagyoni viszonyokról, mely a női hagyatékok alapján térképezte fel az akkori személyi vagyonokat: