"Miután elküldtük ezeket a szövegeket, lefeküdtünk egy kicsit pihenni. Délután 4-kor azonban már megint íróasztalhoz ültünk, hogy elkészítsük és elküldjük 10. és 11. számú rádiótáviratunkat."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 240. old Magyar Szemle Könyvek 2016A távirat szövege:
"10. táviratunk szövege így hangzott:
Milyen gyorsan tudnak a magyar csapatok a főváros közelébe érni? Honnan érkeznek és milyen erővel? Csendőrség? Milyen erősek a német csapatok Budapesten és környékén? Mi a budapesti zsidóság álláspontja? Itt ennek nagy jelentősége van. Megkezdődött a területek evakuálása? Mit javasoljunk az orosz vezérkarnak: milyen irányból, milyen formában és milyen erejű katonai segítséget várunk tőlük?"
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 240. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Délután ismét táviratfeladás következett. „Magyar csapatok mennyi idő alatt lehetnek Budapest előtt? Honnan jönnek, mily erőben? Csendőrök? Mennyi német erő van a fővárosban, mennyi a környéken? Zsidóság hogyan viselkedik, mert itt igen fontos. Magyar kormány Budapesten van-e? Területek kiürítése elkezdődött? Mit javasoljunk orosz vezérkarnak Magyarországnak nyújtandó katonai segítség iránya, módja és erejére vonatkozólag?""
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Délután jött egy sürgöny (10), tele kérdésekkel, az ügy fontosságát aláhúzva:
„Ma beszélik meg a katonai együttműködést, és utána valószínűleg egy-két napos szünet lesz az előrenyomulásban.""
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 345. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"(Molotov) Kérte, hogy Horthy ismételje meg a feltételek elfogadását és ismételje meg ezeket a feltételeket, továbbá küldje el azonnal a teljhatalmú megbízottját. Faragho október 11-én reggel 6 óra 30 perckor elküldte ezt az üzenetet, és ugyanazon a napon este 6 órakor egy újabb táviratot küldött, amelyben közölte az oroszok sürgetését az egyezmény életbeléptetésére, és tolmácsolta, hogy az oroszok az egész tárgyalás során teljes mértékben megértették a magyar kívánságokat. Molotov aziránt tudakozódott: milyen körzetből milyen csapatok és mikor tudják elérni Budapestet? Hány német csapat tartózkodik Budapesten, illetve annak közelében? Hogyan viselkednek a zsidók, „mert ez nagyon fontos"? Még mindig Budapesten van-e a kormány? Megkezdődött-e a trianoni határokon túli területek kiürítése? Milyen javaslatai vannak Magyarországnak az általa igénylendő katonai segítség irányát, módját és erejét illetően?"
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 475-476. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"— Mi mindig éjszaka tárgyaltunk velük — mondta és ezek a tárgyalások néha a reggeli órákba is elhúzódtak. Délelőtt a hivatalukban dolgoztak, meghallgatták a jelentéseket, este és éjszaka államférfiakat, küldöttségeket és külföldieket fogadtak és az idegkimerítő tárgyalások után, amikor mi alig álltunk már a lábunkon, nekik kedvük volt még ahhoz, hogy átjöjjenek velünk egy másik szobába — mozielőadást nézni."
Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947"Délután Molotov a magyar tárgyalások eredményeiről személyesen tájékoztatta az angol és amerikai nagyköveteket … Eszerint a szovjet kormány elfogadhatónak tartja, hogy … állítsák meg néhány napra a szovjet csapatokat, így elősegítve a magyar katonai erők átcsoportosítását Budapestre."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 68. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Horthy azt is mondta Miklósnak (amint később Faraghónak is - és e későbbi üzenet valószínűleg csak korábbi, szóbeli instrukciókat erősített meg), intézze el az oroszokkal, hogy hagyják Budapest megszállását a magyar erőkre, amelyek kellő erősséggel jelen lehetnek a fővárosban, mielőtt az akció megkezdődik."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 469. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Molotov már tett egy olyan kijelentést, hogy miután a Budapestről érkezett távirat szerint Nemess József őrnagy, aki a kormányzó meghatalmazását hozza, elindult, lehet szó arról, hogy a formalitásoktól eltekint..."
Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947"Vacsora előtt és utána is a táviratokon dolgoztunk Nickyvel és Tost Gyuszival, közben gyorsan ettünk valamit. Mi adtuk le a következő (VII) táviratot, amelyben megismételtük, hogy »a fegyverszünet aláírására meg van adva az engedély - Nemes őrnagy 12-én reggel indul az írott teljhatalmú engedéllyel" -, és kérésükre megismételtük az általuk a 6. sürgönyben küldött és részünkről elfogadott feltételeket, a közlést azzal fejezve be, hogy „a magyar államnak meg kell szüntetnie minden összeköttetést a németekkel, és azonnal hadat kell üzennie Németországnak". Végül közöltük, hogy „a kormányzó Budapesten marad" - újra hangsúlyoztuk a titoktartás nagy fontosságát, amíg a frontról visszahozott erők nem állnak rendelkezésre, különösen azért, mert „nagy páncélos erőket koncentráltak a németek"."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 346. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Este 10 óra 30 perckor Horthy válaszolt a reggeli 6 óra 30 perckor küldött üzenetre, amelyben részletezte az elfogadott előzetes feltételeket. Közölte, hogy Nemes a következő reggel indul."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 476. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...olyan helyzetet teremtett, amelyet teljesen másként értelmeztek Moszkvában és Budapesten. Az oroszok feltételezték, hogy a magyarok az általuk aláírt egyezmény értelmében azonnali akcióra vannak kötelezve. Ezért már csak a gyakorlati részleteket kell elrendezni, vagyis Malinovszkij marsallnak (aki az érintett szovjet csapatok parancsnoka volt) ki kell dolgoznia és ki kell adnia a szükséges direktívákat."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 476. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A magyarok (legalábbis az akkori budapesti vezetők) egészen másként látták a dolgot. Az október 10-i összejövetelen részt vevő minden személy az „előzetes feltételekbe" beleértette, hogy Magyarországnak vissza kell vonulnia a trianoni határra, a németek ellen fordulni stb. De még mindig azt hitték, hogy ezek a kötelezettségek csak akkor lépnek jogerőre, amikor a tulajdonképpeni fegyverszünetet aláírják. Legalábbis Horthy abban reménykedett, hogy annak aláírása előtt a küldöttség képes lesz biztosítani a feltételek revízióját. Valójában Horthy nem adott Faraghónak teljhatalmú, feltétlen érvényű felhatalmazást: kikötötte, hogy vele konzultálni kell, mielőtt megadja a végleges felhatalmazást."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 476-477. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Faragho 11-i távirata, amelyet Budapesten 12-én kaptak meg, semmilyen lényeges szempontból nem változtatta meg Horthy helyzetértékelését. Ő még mindig úgy értette, hogy a megegyezést csupán „kezdeményezték", ezért a revízióra még mindig van lehetőség. Továbbá amint visszaemlékezéseiben kifejezetten írja, az „előzetes megállapodás" nem kötött ki dátumot, hanem éppen ellenkezőleg: az időpont a „későbbi tárgyalásokra" van bízva."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 477. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Október 11-én előzetes egyezményt írtak alá Moszkvában, amely a fegyverszünet hatálybalépésének napját még további tárgyalásoktól tette függővé."
Horthy Miklós: Emlékirataim 270. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"„Ez a kérelem — írja Hennyey külügyminiszter a szovjet csapatok megállítását illetően — az időnyerés biztosítását szolgálta abból a célból, hogy az angolszász hatalmak bevonásával Magyarország javára kedvezőbb, végleges fegyverszüneti feltételeket lehessen elérni, és különösen a Németország elleni hadüzenet elejtésére megoldást lehessen találni"."
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"A 8. rádiótávirat sem hozott semmi jó hírt: Római követünkkel kapcsolatfelvétel sikertelen. Kaptunk tőle egy rádiótáviratot, de jelzett rádióállomás nem válaszol a hívásunkra. Kérjük, közöljék vele valahogy, hogy lépjen velünk kapcsolatba a megadott hullámhosszon és hívójellel."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 245. old Magyar Szemle Könyvek 2016