"Szovjet kezdeményezésre is sor került. A IV. Ukrán Front hadműveletei területéről 1944. szeptember 24-én három magyar hadifogoly tiszt átjött a frontvonalon, hogy az I. magyar hadsereg parancsnokánál, Miklós Béla vezérezredesnél jelentkezzék. A három tiszt: Gallay Emil őrnagy, Gyulay Mihály százados és Neubauer Pál zászlós negyven magyar hadifogoly tiszt aláírásával ellátott memorandumot nyújtott át Miklós Bélának."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 56. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979“1944. szeptember 24-én hajnalban három, szovjet hadifogságba esett tiszt, Gallay Emil őrnagy, Gyulay Mihály százados és dr. Neubauer Pál hadnagy „negyven hadifogoly magyar tiszt” levelével jelent meg az első magyar vonalban. Egy másik csoportban pedig ugyanaznap délután tizenöt magyar hadifogoly jelentkezett a Toronyai-hágóban húzódó magyar állásoknál ugyanazzal az irattal.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 39. old, Open Books, Budapest, 2022"1944. szeptember 24-én a szovjet főparancsnokság jóváhagyásával három magyar hadifogoly tiszt átjött a fronton az első magyar hadsereg parancsnokához, Miklós Bélához, és magával hozott egy negyven hadifogolytiszt aláírásával ellátott memorandumot. A három tiszt; Gallay Emil őrnagy, Gyulay Mihály százados és Neubauer Pál zászlós volt. A memorandumban a tisztek kifejtették azt a nézetüket, hogy a háború folytatása Németország oldalán nemcsak értelmetlen és kilátástalan, hanem az egész nemzetet a gyászos pusztulásba viszi."
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"...így született meg 1944. szeptember 16-án a magyar hadifogolytisztek memoranduma Miklós Bélához, az 1. hadsereg parancsnokához. „Katonák szólnak volt Elöljárójukhoz — írják a bevezetőben. "Bízunk Nagyméltóságod nagy szaktudásában és biztos ítélőképességében ... A háború legutolsó szakaszába jutott, Németország közvetlenül is az összeomlás előtt áll…"
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970"Ismeretes, hogy 1944 július—augusztusában mintegy 10 ezer magyar hadifogoly volt a front közvetlen közelében. A közöttük dolgozó kommunisták legfőbb feladatuknak tekintették a hadifoglyok, főként tisztjeik megnyerését, és egy magyar légió felállítását."
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970"A IV. Ukrán Front katonai tanácsa nagy segítőkészséggel fogadta a magyar kezdeményezést és elsősorban azt a közben született javaslatot karolta fel, amely szerint meg kell kísérelni az 1. magyar hadsereg egészének megnyerését és szembefordítását a németekkel."
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970“Az érintetteket az 1. hadsereg-parancsnokság részletesen beszámoltatta tapasztalataikról...”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 41. old, Open Books, Budapest, 2022“...fogadta a IV. Ukrán Front politikai osztályának vezetője, Tyulpanov ezredes. Tyulpanov kijelentette: „minden kérést, amit az első magyar hadsereg parancsnoka kér, akár egy páncélos hadsereget, akár egy repülő hadsereget, műszaki csapatokat, tüzérséget megadunk . . ., hogy támadását a németek ellen megkezdhesse". Ehhez hozzátette még: „Kapitány, mindez, ami itt elhangzott, nemcsak az én egyéni véleményem, hanem Moszkva véleménye is." “
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970"A küldöttség átjutása után az arcvonalszakaszon átdobtak 50, a front antifasiszta iskolájában képzett katonát 2 tiszt vezetésével, hogy a delegáció tárgyalásaival egy időben megismertessék, felvilágosítsák a tiszteket és katonákat a memorandum tartalmáról. Elkészült, majd átvitték a 4. hadosztályparancsnokhoz intézett felhívást is. Közben röpiratokkal teleszórták az első hadsereg állásait, melyekben ugyancsak tájékoztatták a katonákat a küldöttség céljáról."
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970"Huszton Miklós Béla fogadta a küldöttséget és azonnal összeköttetést teremtett Horthyval is. A küldöttség két tagja visszamaradt (Gallay állítólag eljutott a fővárosba is és személyesen referált a kormányzónak)..."
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970“Miklós vezérezredes és vezérkari főnöke olvasta ezt az iratot, és a hadsereg erről mind a kormányzónak, mind a katonai irodának jelentést tett...”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 42. old, Open Books, Budapest, 2022"A két magyar hadifogoly tisztet, Gallay őrnagyot és Neubauer zászlóst meghallgatva Horthy még aznap, szeptember 24-én vasárnap este magához kérette Zichy Ladomér grófot, Ambrózy kabinetirodai főnököt, Vattay altábornagyot, ifjú Horthy Miklóst és Faragho Gábor altábornagyot, a csendőrség és rendőrség felügyelőjét. Ezen a találkozón döntötték el, hogy a szeptember 10-i koronatanács határozatának megfelelően küldöttséget menesztenek Moszkvába."
Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 287. old“Miklós arra is gondot fordított, hogy Gyulay századost egy udvarias levél kíséretében visszaküldje a 4. Ukrán Front parancsnokához. Ebben köszönetet mondott a hadifoglyok általi levélben hozott üdvözlésért, tájékoztatta arról, hogy Gallayt a legilletékesebb helyre küldte tovább, és kifejezte reményét, hogy ez az út gyümölcsöző lesz.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 42. old, Open Books, Budapest, 2022"...Gyulay századost pedig szeptember 28-án visszaküldte a szovjet csapatokhoz — mintegy „nyugtázva" az emlékirat átvételét —, azzal az ígérettel, hogy a fontos kérdésben Budapesttel lép összeköttetésbe, és néhány napon belül remélhetőleg pozitív választ tud adni."
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"...Gyulai pedig szeptember 28-án visszaérkezett Miklós vezérezredes azon szóbeli válaszával, hogy Horthy hajlandó Moszkva ajánlatát elfogadni, az 1. magyar hadsereg pedig megszervezi az átállást. Közölte még, rövidesen írásban is „érdemleges választ ad a hazafias tisztek javaslatára". Gyulai visszaérkezése után Tyulpanovval tárgyalt ismét."
Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e, Századok – 1970"Miklós Béla hadseregparancsnok nyomban a kormányzóhoz kísértette Gallay őrnagyot és Neubauer zászlóst. Gyulay századost Miklós udvarias hangú levéllel küldte vissza Petrov hadseregparancsnokhoz, amelyben mintegy „nyugtázta" az emlékirat átvételét. A fenti akció nemcsak azért érdemel figyelmet, mert a legjelentősebb magyar hadsereg és a szomszédságában lévő IV. Ukrán Front közötti kapcsolatfelvétel fontos bizonyítéka. A szovjet főparancsnokság akciójának tekinthető memorandumügy arra is rávilágít, hogy a kormányzónak és a „kiugrás" kormányának közvetlen út is kínálkozott a kapcsolatok felvételére Moszkvával. Ezt a lehetőséget azonban nem kívánták kiaknázni. Még mindig vártak."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 56. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Hajnalban indultunk útnak és kb. hatszáz kilométeres út után érkeztünk meg a Przemysl környékén levő főhadiszállásra. Több tábornokkal való tárgyalás után Mehlisz vezérezredes és táborkara elé kerültünk. Izgalmas, idegfeszítő tárgyalások következtek, és itt dőlt el, hogy hadifoglyoknak tekintenek-e bennünket vagy pedig mint félhivatalos küldöttek továbbutazhatunk Moszkvába. A több órát tartó kihallgatás után (Mehlisznél inkább kihallgatáson voltunk, mint tárgyaláson)..."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)"Elmondta, hogy amint átértek szovjet oldalra, ott kihallgatták őket..."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 172. old Mester Miklós interjú"Dudás személyére amellett, hogy jól beszélt angolul és oroszul, azért volt még szükség, mert úgy vélték, jó benyomást tehet a szovjetekre, ha egy börtönviselt kommunistát is igénybe vesznek Horthyék a tárgyalások megkezdése érdekében."
Drucza Attila: Vonások Dudás József arcképéhez, Életünk, 2006. 44. évfolyam/11-12. szám"Rövid ott-tartózkodás után teherautón indultunk tovább, a kb. 100 km-re levő hadsereg-parancsnokságra, ahol Gasztyilovics tábornok és vezérkari főnöke fogadott bennünket. Utunk céljáról részletes tájékoztatást adtunk."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)"A két tábornok a magasabb parancsnoksággal és Moszkvával folytatott megbeszélést."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)"Báró Aczél Ede szeptember eleji misszióját szinte sértésnek fogták fel: hogyan gondolhatta Horthy, hogy egyszerű csapattisztet küld hozzájuk olyan fontos kérdésben, mint a fegyverszünet?"
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"...egy írásos meghatalmazás nélküli alacsony rendfokozatú csapattiszttel szovjet vezető körök nem tárgyalhattak."
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól"Kennan moszkvai brit nagykövet a szovjet kormánytól at az információt kapta, hogy „bár az kész fegyverszüneti feltételeket adni Magyarország számára megfelelő meghatalmazással bíró személynek, a szovjet kormány nem gondolja, hogy Náday tábornok rendelkezik ilyen felhatalmazással."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 52. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"A hadműveletek szakaszolásához tartozik, hogy problémás maga a kezdet meghatározása. Láttuk, hogy az 1989 előtt hazánkban megjelent munkák általában 1944. szeptember 23-át jelölik meg, s azt is láttuk, hogy a magyarországi hadműveletek és harcok egy hónappal korábban megkezdődtek. A trianoni diktátumban kijelölt magyar határt a 2. Ukrán Hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste valóban ezen a napon lépte át Lökösháza–Battonya–Nagylak vonalában, ám az első magyar községek e térségben is csak egy nappal később kerültek kezükre. A trianoni területen a harcok Battonya országhatárhoz kapcsolódó külterületén kezdődtek el. 23-án délelőtt az 57. lövészhadtest 228. lövészhadosztálya és az önálló 18. harckocsihadtest Battonyától délkeletre, délután a 243. lövészhadosztály Dombegyháztól délre átlépte a magyar határt."
Magyarok a II. világháborúban, Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban 1914 – 1945, A magyarországi hadműveletek 1944-ben"Éjjel két óra felé dúsan terített asztalhoz hívtak bennünket és közölték velünk, hogy a vacsora végeztével tovább indulunk a hadsereg-főparancsnokságra. A vacsora igazán ünnepélyes volt és a jövendő fegyverszüneti tárgyalások sikerére ürítettük poharunkat."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)"A több órát tartó kihallgatás után (Mehlisznél inkább kihallgatáson voltunk, mint tárgyaláson) a szovjet tisztek vacsorát adtak a tiszteletünkre és közölték velünk, hogy reggel repülőgépen továbbutazunk Moszkvába."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)