Magyarországon a világháború előtt megkezdte a tápszergyártást a Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., melynek termelése a világháború folyamán jelentősen felfutott.
"Wander Gyógyszer- és Tápszer Rt.-nek, amelyet Balla Sándor gyógyszerész vezetésével és kisebbségi tulajdonosi részvételével hozott létre a svájci Wander cég ...
A vállalat svájci eljárással, hazai nyersanyagokból nemcsak tápszereket, hanem néhány gyógyszert is gyártott a Monarchia és a Balkán piacaira. Az eredendően a jelenlegi kőbányai telephelyén üzemelni kezdett gyár termékszerkezete az első világháború után szükségszerűen átalakult ..."
HVG 2005. március. 28.A Richter Vegyészeti gyár is a világháborúban kezdhette a tápszergyártást. 1923-ban, a részvénytársasággá alakuláskor az alapszabályba már belefoglalták a tápszergyártást is.
„A Richter Gedeon budapesti bejegyzett cég budapesti gyártelepének a rajta levő épületekkel és berendezéssel, a céghasználati jogosultsággal való megszerzése, a cég üzemének továbbfolytatása, mindenféle vegyi szerek, gyógyszerek, gyógyborok, tápszerek, gyógynövények gyártása, illetve feldolgozása, vétele és eladása, ezen cikkek gyártásának, feldolgozásának és adásvételének körébe eső vállalatok megszerzése, ilyen vállalatok létesítése, üzemben tartása és értékesítése, de ezen felül minden ipari és kereskedelmi vállalkozás is, amely vegyi szerek, gyógyszerek, gyógyborok, tápszerek, gyógynövények gyártásával, feldolgozásával és kereskedésével vonatkozásban áll, végül az ilyen vállalkozásokban való részesedés. "
A Richter Gedeon Rt. 100 éves története 53.old., Medicina, 2001A világháború hosszútávú hatásai között volt a gyermekek alultápláltságából következő megannyi probléma.
"... a hoszszú évek óta tartó súlyos gazdasági helyzet következtében különösen a gyermekek táplálása és egészségügyi gondozása mélyen a békeévek nívóján alul maradt. Ezt bizonyítja a Gyermekvédő Ligának az a statisztikája is, mely szerint a mai gyermekeket összehasonlítva a béke évek hasonló korú gyermekeivel, 10 éves korukban kb. 3—4 kilóval kisebb súlyúak és átlagosan 3—4 cm-rel alacsonyabbak. A fejlettségnek ez az alacsonyabb foka teszi azután alkalmassá a gyerekeket bizonyos betegségeknek megszerzésére, amelyekkel csökkent ellenálló képességük miatt nehezen tudnak megbirkózni."
Dr. Baradlay János és Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története (Az ősidőktől a mai napig) 2. , Budapest, 1930.Az ellátási nehézségek miatt az állam húsmentes napokat rendelt el a lakosság részére, és többféle módszerrel próbálták egyrészt rávenni a lakosságot a hús mellőzésére, másrészt segíteni elviselni az élelmiszerhiányt..
"Az ellátási problémák miatt megjelentek a háborús pótszerek: a lisztbe különböző anyagokat kevertek, a dohányt szárított levelekkel pótolták. Különösen a szegényebb rétegek és a városi lakosság volt nehéz helyzetben, nem véletlen, hogy 1915-től sorban jelentek meg a háborús szakácskönyvek. A „Hogyan lehet olcsón jól főzni?”, a „Háborús főzőkönyv”, az „Ízletes hadiételek”, a „Filléres főzés” vagy a „Takarékos magyar konyha” mind ugyanazt ígérték: lehet olcsón, rövid idő alatt jól főzni, és az se baj, ha kevés az alapanyag, hiszen minden pótolható. Ekkor terjedt el a húst sohasem látott hamis gulyás és hamis húsleves, amelyekben a bab volt a fő fehérjeforrás, és a tészta tömte tele a hasat. A hamis túrógombóc aludttejből, búzadarából és zsemlemorzsából készült, a hamis májgombóc konzerv májkrémből. A húsos főételek helyett elszaporodtak a főzelékek, belsőségek (máj, szív, nyelv, velő, vese, mirigy és pacal) és a krumplis fogások, amit töltelékként és sűrítőanyagként is előszeretettel használtak. Az első világháborúban, amikor az élelmiszerhiány miatt az éttermek kínálatát is központilag szabályozták, az étlapokon elszaporodtak a főzelékek, ritkultak a húsételek és a zsiradékban rántott ételeket csak húsmentes napokon szolgálták fel."
VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 41. old. Levéltári Szemle, 64. (2014), Hungaricana Közgyűjteményi Portál