1843. november — december

Miután Petőfi Komlóssy nagyobb társulatával nem írt alá szerződést, egy kisebb színtársulatnál talált magának helyet.

"... a költő Demjén Mihály hattagú kistársulatához szerződött, azaz ... ugyanott tartott, ahol 1841-ben. ... A társulatnak tagja volt maga, felesége (Janka Mária), Károly nevű fiuk mint gyermekszínész, és Rákosi Márton ... "

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 111. old.

Az itt töltött időről levélben számolt be Bajzának:

"Diószegre menénk - egy Bihar megyei mezővárosba - s itt játszánk néhány hétig. Kaptam egypár meglehetős szerepet, példáúl Tornyayt a Tisztújításban, Warningot a 30 éves kártyásban stb. és 50 frt proporcióba tétettem. Innen Székelyhídra menénk, s itt mintegy 3 hétig játszánk."

Petőfi Sándor levele Bajza Józsefhez, Debrecen, 1843. november 28.


Kerényi így értelmezi ezt a pár sort az olvasónak:

"A "meglehetős" enyhe kifejezés: Pozsonyban még örült volna a vígjáték jóval kisebb szerepének is. A "fontolva haladó" Tornyai főszerep, ... Ducange melodrámájának Warningja Megyeri híres szerepe volt ..."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 111. old.

A fejezetben idézett vers:


KÖRDAL


Bús az ember, ha nincs kedve;

Borba van a kedvmag vetve.

Hát azért iszunk mi mindig,

Meg sem állunk tíz-husz pintig. 


Van minékünk pincénk, házunk,

Mindazáltal itt tanyázunk,

Itt tanyázunk naphosszában,

Itt tanyázunk a kocsmában. 


Itt tanyázunk, mert van nékünk,

Mert van nékünk feleségünk.

Nyelves, szájas mind az asszony;

Rá az ember hogy hallgasson? 


Van minékünk egy kis pénzünk,

De a pénzre mi nem nézünk;

Úgyis holtig él az ember,

Költeni ha mer, ha nem mer. 


Hát azért csak iddogálunk,

Míg fel nem kötik az állunk,

Iddogálunk naphosszában,

Iddogálunk a kocsmában. 

Pest, 1843. július-augusztus

Tovább idézek a Bajzához írt levélből:

" ... nem volt mást tennem, mint Debrecenbe jőnöm vissza, s nem csupán azon okból, mert társaságunk szétoszlott, de leginkább mert beteg vagyok, s betegségem napról-napra terhesűl. Már Székelyhidon sem játszhatám, s nincs is reményem, hogy egyhamar játszhassam, mert annyira el vagyok gyengűlve, hogy erőm visszanyerése bizonyosan belekerűl két-három hónapba. Egész csontváz vagyok."

Petőfi Sándor levele Bajza Józsefhez, Debrecen, 1843. november 28.