10:21

1908

Az orvosi és vegyészeti szaksajtó figyelésére alkalmazott orvosról itt olvastam:

"A vállalatnál dr. Hirschfeld Ernő orvos feladata volt az orvosi szakirodalom rendszeres tanulmányozása és azoknak a közleményeknek a megjelölése, amelyeket Richter Gedeon a figyelmébe ajánlott Ehhez hasonló tevékenységet végzett dr. Hegedűs Károly, neves nőgyógyász, aki a gyár dolgozóinak orvosi ellátása mellett a hormonokkal kapcsolatos szakirodalom közleményeit kísérte figyelemmel és javaslatokat tett a hormonterápiás készítmények fejlesztésére."

 A Richter Gedeon Rt. 100 éves története 21.old., Medicina, 2001

A vállalati könyvtárat már akkor elkezdte megalapozni Richter Gedeon.

Gyártörténeti leírás, szerző, cím, dátum ismeretlenRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

Ekkor jelenik meg a történetben Wolf Emil, aki nagyon is valóságos alak volt.

"Ebben az évben fejezte be tanulmányait Münchenben Wolf Emil, majd a Budapesti Tudományegyetemen kémiából doktorált 1908-ban. Apja azért taníttatta, hogy a család tulajdonát képező Nagymező utcai festékboltban kamatoztassa tudását. Ám mire az ifjú vegyészmérnök hazatért, a festékboltot be kellett zárni. Wolf Emil két évig Richter Gedeon gyárában, majd mintegy fél évig a tribuswiukeli Scheuble- és Hochstetter- féle vegyészeti gyárban dolgozott, de ambícióit egyedül a vegyészmérnöki munka nem elégítette ki."

Egy mindig megújuló vállalat, A Chinoin története (1910-1995), 13.old.

"Richter gyárában dolgozott 1907-től 1909-ig dr. Wolf Emil, Münchenben tanult vegyészmérnök, aki innen egy évre, 1910 nyaráig Németországba ment, a tribuswinkeli Scheuble- és Hochsteller- félevegyészeti gyárban szerzett fontos tapasztalatokat."

Dobson Szabolcs: A magyar gyógyszeripar 1852 – 1945 közötti történetéből

Jelinekné Dr. Nikolics Mária úgy jellemezte nekem Richter és Wolf viszonyát, hogy Wolf képviselte a vegyész szemléletet, nagyobb volt a kémiai tudása, de Richter Gedeon adta az egészségügyi szemléletet, a gyógyítás szándékát.

Magyarországon egészen 1994-ig gyógyszerhatóanyagot nem lehetett szabadalmaztatni, csak az előállításukhoz szükséges eljárást.

"Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény, az Szt. második jelentős módosítása, feloldotta a gyógyszerek, a vegyi úton előállított termékek és az élelmiszerek kizárását a szabadalmi oltalomból, azaz bevezette a közvetlen termékoltalmat, valamint az ismert feltételekkel a gyógyszertermékekkel kapcsolatos ún. átmeneti oltalmat ("pipe line")."

Dr. Szarka Ernő:Iparjogvédelem Magyarországon, 100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 1996.április

"Magyarországon az 1895. évi XXXVII. törvény – amely megteremtette az önálló magyar szabadalmi jogot – szabadalmazhatósági kritériumként az újdonságot, az ipari értékesíthetőséget rögzítette. Rendelkezett az alkalmazotti (szolgálati) találmányokról, a szabadalmas kizárólagos jogairól, a szabadalmakkal kapcsolatos polgári és büntetőeljárások speciális szabályairól. Az oltalom időtartamát 15 évben szabta meg. Szabadalmaztatási rendszerként a bejelentési rendszert fogadta el, ugyanakkor bárki számára lehetőséget adott, hogy a közzétételtől számított két hónapon belül felszólalással éljen. 

A szabadalmazható találmányok köréből kizárta az emberi és az állati test élelmezésére szolgáló cikkeket, a gyógyszereket és a vegyi úton előállított tárgyakat. A törvény indoklása szerint a gyógyszerek azért nem szabadalmazhatók, „mert ezek, mint az emberi és állati egészség fenntartására nagyfontosságú cikkek, ily úton az általános használattal el nem vonhatók, sőt nem is drágíthatók. Azonban a feltalált eljárás szerinti tárgy is szabadalmazottnak tekinthető”. Tehát az előállítási eljárásra adott oltalom kiterjedt az adott eljárással előállított termékre is."

Fehérvári Anikó: A magyar gyógyszeripar kezdetei

Élt is a szabadalmaztatás lehetőségével a Richter gyár. 

Vegyi Ipar, 1906-01-10 / 1. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Szabadalmi oklevél 1911-bőlRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

A gyár felépültével Richter Gedeon újra megpályázta az állami támogatást, amit most már meg is kapott, Kossuth Ferenc, akkori iparügyi miniszter hagyta jóvá. (Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia,  gyermekként feltűnt párszor az előző regényemben, a Kossuth Zsuzsanna regényes életrajzában.)

Részlet Richter Gedeon kérvénytervezetéből Teleki Pál miniszterelnöknek 1940 körül Richter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.











Minisztériumi levél az állami támogatásrólRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

A támogatás feltételeiről Pillich Lajos visszaemlékezéseiben olvastam.

Richter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.