11:38

1913

A moziban játszódó jelentnél egy kicsit összekavarodnak az évek, mintha csak valaki visszaemlékezne: a fontos dolgokat összevonja egy jelenetbe. Ugyanis a Tivoli Filmszínház, ahova elvittem Gedeont és Ninát, 1912. végén nyílt meg, a regényemben 1913-ban mentek oda Richterék, de a film, amit a könyv szerint láttak, Kertész Mihály: A tolonc című alkotása csak 1914-ben került a közönség elé. Valóban Jászai Mari játszotta benne a női főszerepet.

Arról sajnos nincs emlék, hogy jártak-e Richterék valaha is moziban. A mozik közönsége abban az időben is széles társadalmi körből került ki, így nyugodtan előfordulhatott, hogy ha más nem, kíváncsiságból egy nagypolgári pár is elment egy filmet, filmhíradót megnézni.

"Ernst 1911. márciusában bérleti szerződést kötött a Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Részvénytársasággal. A Projectograph tervezte mozi első nekifutásra mégsem sikerült, mert a próbavetítésen kiderült, hogy a terem lejtése kicsi, nem jól látni a vásznat. Az átépítés után 1912. december 7-én megnyílt a Tivoli mozi, Pest akkori legnagyobb, 700 férőhelyes mozgóképszínháza. A jó helyen lévő, jelentős méretű, igényes kiállítású mozi nyitása fontos kulturális esemény volt. A korabeli sajtó legnagyobbjai írtak róla.  A Pesti Napló ekképpen emlékezett meg az eseményről: „Tivoli fényjátékház: a Nagymező utcai Ernst-palotának földszintjén hétszáz néző legkényelmesebb befogadására, a modern teknika (sic!) minden újításának felhasználásával épült a legnagyobb budapesti mozgószínház. Specialitása, ami révén röviden közismertté lesz: minden helyről egyformán kitűnően látni.”

hangosfilm.hu
A Tivoli mozi art deco belseje az 1910-as évekbenhangosfilm.hu
Színházi Hét - 1912/42. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Filmhíradókat 1912-től láthatott a magyar közönség. Az akkori filmhíradókból többet is megnézhetünk ma is online, én is onnan vettem a repülőversenyt Rákoson.

"Az első rendszeres magyar filmhíradót 1912-ben indította két újságíró, Fodor Aladár és Frőhlich János Kinoriport címmel. Az egész világon, így nálunk is a filmhíradók fejlődésének az első világháború adott nagy lendületet, ugyanis a háború meghatványozta az érdeklődésre számot tartó események számát."

Petrik András: A filmhíradók története Magyarországon 1948-ig 

Az alábbi képet egy 1913-as filmhíradóból vettem ki.

A Nemzeti Filmintézet Filmarchívum honlapján így ír A tolonc című filmről:

"2008-ban szinte csodaszámba ment, amikor az Egyesült Államokban előkerült Kertész Mihály, a Casablanca rendezőjének korai, 1914-ben Kolozsvárott készült filmje, A tolonc, a magyar és egyetemes filmtörténet unikális alkotása. Az egyik főszerepben a korszak színészóriása, Jászai Mari látható, továbbá Berky Lili és Várkonyi Mihály korabeli filmsztárok. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének mozgóképes adaptációja, a forgatókönyvet Janovics Jenő, a kolozsvári színház egykori igazgatója írta."

Filmarchívum/Némafilmek a kezdetektől 1930-ig
Kép Kertész Mihály: A tolonc c. filmjébőlFilmarchívum/Némafilmek a kezdetektől 1930-ig

1913-ból csak két híradó elérhető, ezek egyikében sincs igazi politikai hír, nekem mégis szükségem volt rá, hogy egy kicsit érzékeltetni tudjam az olvasóval az akkori külpolitikai viszonyokat, hiszen az első világháború küszöbén vagyunk. Ilyen híreket olvashatott a korabeli újságolvasó:

Pesti Hírlap, 1913-02-01 / 28. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Pesti Hírlap, 1913-06-05 / 132. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Richter Gedeonról nem tudjuk, hogyan vélekedett aktuális politikai helyzetekről, még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán érdekelte-e őt a politika. Én a regényemben a politikai érdeklődést Ninának adtam, míg Gedeon az üzletre és a tudományra koncentrált. Ezért is magyarázza világképét Ninának a tudomány vívmányain keresztül.

Ha valaki szeretné feleleveníteni ismereteit a Gedeon által említett híres tudósokról és az atommodellről, ide teszem a linkeket:

Mengyelejev, Niels Bohr, Bohr-modell.

Nina személyiségét Pillich Lajos egyik visszaemlékezésére alapoztam, melyet majd a 18:56-os bejegyzésénél részletesen bemutatok. Pillich mesélte azt el, hogy őt úgy vette fel Gedeon a gyárába, hogy miután letöltötte a próbaidejét, még Ninánál kellett vizitálnia, és az asszony mondta ki a végső szót. Ebből az anekdotából alakítottam ki Richterné személyiségét, és ebben a fejezetben indítottam útjára a "HR-es" tevékenységét.