20:02

1938

Az 1938. évi XV. törvényt, amelyet első zsidótörvényként emlegetünk, el lehet olvasni az interneten. Itt kiemelem a Richter gyárra vonatkozó részt:

"8. § Az 1937:XXI. törvénycikk hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíz vagy ennél több, a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármi címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkalmazottak bármi címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. ...

Az arányszám egyenletes elérésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg olyképpen, hogy szabály szerint el kell érni az előbbi bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi június hó 30. napjáig, ezt a határidőt a m. kir. minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére indokolt esetben közérdekből az 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja."

 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról

Richter Gedeon valószínűleg spórolásból "felejtett el" tisztviselői bért adni azoknak a munkásainak, akik a fizikai munkakörből léptek elő irodistává. Mivel ezt az alábbi történetet szocialista megrendelésre írhatta a szerző, ezért az itt leírt esetet nem vettem bele a regénybe, mivel az igazságtartalma kétséges lehet.

Adatok és dokumentumok a Kőbányai Gyógyszerárugyár Richter Gedeon Vegyészeti Rt. történetéből, ismeretlen szerzőRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

1938-ban lett igazgatósági tag Bártfai Szabó László, szinte biztosan a zsidótörvény kvótakövetelményei miatt.

Szintén a zsidótörvény miatt 1938-ban megmaradt ebesi birtokát a Richter házaspár átiratta az unokák nevére.

A Richter házaspár két végrendeletét találtam meg a levéltárban, egyiket 1937-ből, a másikat 1939-ből. Részletesen rendelkeznek benne a vagyonukról, Nina még az egyes ékszerei felől is. A vagyonukat az unokáikra íratják fele-fele arányban, fiukra csak a köteles részt hagyják. Ennek alapvetően a zsidótörvény volt az oka, de felmerül az olvasóban, hogy Laci kicsapongó életmódjának is köze volt a végrendelet döntéseihez.




























Részlet Richter Gedeon és Richter Gedeonné közös végrendeletéből, 1939Budapest Főváros LevéltáraHU BFL VII. 198 a. 33/1939

Így írt az újság 1938. november 2-a, az első bécsi döntés estéjéről:

Pesti Napló, 1938-11-03 / 227. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)