1842. július — november

Bajza József megjelentette Petőfi egyik versét.

"A szigorú szerkesztő ezúttal is jól döntött: 1842. május 22-én szerzőt avatott az Athenaeumban, A borozó közlésével."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 78. old.

A megjelent vers, amit a fejezetben Petrovics István felolvas a feleségének:


A BOROZÓ

Gondüző borocska mellett

Vígan illan életem;

Gondüző borocska mellett,

Sors, hatalmad nevetem.


És mit ámultok? ha mondom,

Hogy csak a bor istene,

Akit én imádok, aki

E kebelnek mindene.


És a bor vidám hevében

Füttyentek rád, zord világ!

Szívemet hol annyi kínnak

Skorpiói szaggaták.


Bor tanítja húrjaimra

Csalni nyájas éneket;

Bor tanítja elfeledni,

Csalfa lyányok, titeket.


Egykor majd borocska mellől

A halál ha űzni jő:

Még egy korty - s nevetve dűlök

Jégöledbe, temető!

Pápa, 1842. április


A tanév vége után Móric, Soma és Petfői együtt maradtak.

"Az 1842-es nyárvég, az augusztus 21-én zárult vizsgák után ismét cikázással telt, hiszen a megélhetés időleges megszervezése csak a lezárult tanévre szólt. Komárom (három nap Jókaiéknál), Pest (hajón) és Dunavecse után (egy hét a Petrovics családnál) ismét Pest következett (egy mészárosnál szálltak meg vele tartó unokatestvérével, Petrics Somával), hogy végül közel egy hónapot töltsön Petricsék tehetős portáján, Mezőberényben (kb. szeptember 15. és október 10 között)."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 81. old.

Ebben az időben még a három barát mind másik művészeti ágban kereste az önkifejezést, mint amiben majd igazán nagyot alkotnak.

"A három cimbora egyaránt művészi ambíciókat dédelgetett: csak éppen — Jókai szellemes emlékezése szerint — ő maga festő, Petrics író, Petrovics pedig színész szeretett volna lenni."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 72. old.

1842-ben Petrovics István anyagi helyzete rendeződni látszott.

" ... Petrovics — igen megörülvén a pápai tanév sikeres elvégzésének — szmelátomást egyfajta kompromisszumot ajánlott idősebb fiának: névleges szék-árendássága fejében némi összeggel segítette volna a következő pápai tanévben, ám a költő nem fogadta el a támogatást ..."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 85. old.

A nyár után a terve az volt, hogy folytatja az iskoláit.

"November 1-jére, a tanév kezdetére Petőfi Pápára érkezett, hogy folytassa tanulmányait. Önerőből, mint eddig. Azonban két nap leforgása alatt kiderült ..., hogy az előző év jövedelemforrásai bedugultak. ... Megélnie nem volt miből."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 85. old.

Ezért döntött ismét a színészet mellett:

" ... szülei várható ellenkezése dacáraismét színésznek áll."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 85-86. old.

Miközben ő gyalog kereste új életét, nem tudott róla, hogy újabb költeménye jelent meg nyomtatásban.

"A következő éjszaka a Bakony országútján lelte (Vadonban című verse szól erről), miközben november 3-án megjelent az Athenaeumban második verse is a Hazámban ... "

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 86. old.


VADONBAN


Éj leng alá a mély vadonra,

S az út majd jobb-, majd balra tér;

Lépteim bolyongva tévedeznek -

Ki lesz előttem hű vezér?


A menny ivén ugyan fölöttem

Ragyognak égő csillagok,

De vajh talál-e célra pályám,

Ha lángjaiknak hinni fog?


Az égi fények ezredénél

A lyányszem tündöklőbb vala,

S mégis, ki hittem súgarának,

Haj engem mégis megcsala!

Veszprém, 1842. november


A fejezetben idézek még egy másik verséből:


A DUNÁN


Folyam, kebled hányszor repeszti meg

Hajó futása s dúló fergeteg!


S a seb mi hosszu és a seb mi mély!

Minőt a szíven nem vág szenvedély.


Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó:

A seb begyógyul, s minden újra jó.


S az emberszív ha egyszer megreped:

Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.

Komárom, 1842. augusztus végén