17:11

1931

Ismerjük meg Fenyvessy Évát!

"Pályafutását gyermekszínészként kezdte Pécsett, majd 1928-29-ben a Terézkörúti Színpad tagja volt. 1930-ban elvégezte Rákosi Szidi színésziskoláját. 1930-ban a Fővárosi Operettszínházban, majd 1934-ig a Király Színházban játszott, de vendégszerepelt Szegeden is és a Budai Színkör operettjeiben. Ezt követően csak szerepekre szerződött, 1934-35-ben az Andrássy, 1936-tól a Terézkörúti Színpadon, a Moulin Rouge-ban, a Royal Varietében játszott, 1933-tól nyaranta fellépett az Angol Parkban. 1938-tól az Andrássy, a Magyar, a Városi és az Erzsébetvárosi Színházban szerepelt. 1940-1942 között nem lépett fel, 1942-ben Unger István, a debreceni Csokonai Színház igazgatója szerződtette. 1946-tól a Magyar, 1950-től 1969-es nyugdíjaztatásáig a Fővárosi Operettszínház tagja volt, de még 1979-ig fellépett.

Első férje Dr. Richter László, Richter Gedeon vegyészeti gyáros fia, akihez 1931 június 9-én ment hozzá. 1943-ban újból férjhez ment Dr. Benedek Andor főorvoshoz, akitől 1965-ben megözvegyült.

1930-ban szerepelt egy hangosfilm-kezdeményben (Füst avagy a négy jómadár). Híres filmfőszerepe a Hyppolit, a lakáj c. vígjátékban a hirtelen meggazdagodott fuvarozó Schneider lánya, Terka. Ezután még egy főszerepet kapott a Rotschild leánya c. produkcióban, majd csupán epizódszerepeket."

hangosfilm.hu

Fincike és Richter László kapcsolatáról sokáig cikkezett a korabeli bulvársajtó.

"Bársony Rózsi aztán hívta Fincit mindenfelé, hogy ne legyen egyedül a szomorúságával s egyszer valahol az ő társaságában meglátta a bánatos kis művésznőt a milliomos gyáros fia. A fiu elkényeztetett gyerek volt s élte a gazdag pesti fiuk üres és léha életét. Mikor meglátta Fincit, egyszerre ugy érezte, hogy ennek az üres életnek tartalmat tudna adni ez az édes kis teremtés, természetes tehát, hogy azonnal mozgósította a közös ismerősök seregét s alkalmat keresett a bemutatkozáshoz."

Színházi Élet - 1932/16. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Színházi Élet - 1932/16. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Fenyvessy Éva 98 évesen halt meg 2009-ben, nyugdíjazásáig a Fővárosi Operettszínház tagja volt, 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is megkapta. Rövid első házasságát elfelejtette a világ, pedig annak történetéről a harmincas évek elején sokat lehetett olvasni.

Ujság, 1932-03-30 / 71. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Pillich Lajos rosszul emlékszik a színésznő nevére, egy másik, akkor szintén híres színésznővel keveri össze.
Pillich Lajos visszaemlékezéseiRichter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.

A Hyppolit, a lakáj című filmben Fincike játszotta a fiatal főhősnőt.

Esti Kurir, 1931-11-29 / 272. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

A házasság története nem egyértelműen követhető, az akkori bulvársajtó sem volt mentes a túlzásoktól és a drámai fordulatok iránti igénytől, így az eseményeket nem sikerült pontosan összeállítanom. Pár elemet beemeltem belőle a regénybe, mint például Szobotka szerepét is.

Ujság, 1932-03-30 / 71. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

A házasság felbontásáról a levéltár is őriz iratokat. Ezekből megtudhatjuk, hogy a válás ára 30.000 pengő volt. Emlékezzünk, hogy ebben az időben Richter László roppant gáláns éves jövedelme 24.000 pengő volt, és évi 2.400 pengőből már gondtalan életet lehetett élni akkoriban.

Budapest Főváros LevéltáraHU BFL - VII.154.a - 1931 - 0641

Az, hogy Richter László depressziós lett a válás után, valószínűleg nem a bulvársajtó túlzása.

Ujság, 1932-03-30 / 71. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Mindeközben a bankválság elérte Európát is.

Pesti Hírlap, 1931-07-14 / 157. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Pesti Napló, 1931-07-14 / 157. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Magyarországon bankszünettel kerülték el a bankok összeomlását.

Pesti Hírlap, 1931-07-16 / 159. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Pesti Napló, 1931-07-16 / 159. számArcanum Digitális Tudománytár (ADT)

Évekkel ezelőtt olvastam Scitovsky Tibor közgazdász professzor életrajzi könyvét, amelyben elmesélt egy anekdotát a magyar bankszünetben játszott szerepéről. 1931-ben ő Cambridge-ben tanult közgazdaságtant, az apja pedig Budapesten bankigazgató volt.

Scitovsky Tibor: Egy „büszke magyar” emlékiratai, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 1997. 83-84. old.

Közgazdasági egyetemi éveim egyik élménye volt Scitovsky Tibor Örömtelen gazdaság (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990, The Joyless Economy: The Psychology of Human Satisfaction, 1976) című könyve. A fent idézett életrajzi könyve is végig lebilincselő.